Miért omlottak össze az európai hatalmak birodalmai az elmúl - Brit Birodalom,Nagy Britanniával,Amerikai Egyesült Államok,Török Birodalom,Osztrák-Magyar Monarchia,Egyesül Államok,Amerikai-Európai Birodalom,Adolf Hitler,Egyesült Államok,Európai Unió,Perge Ottó, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Online

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Miért omlottak össze az európai hatalmak birodalmai az elmúl

2012-10-01 07:17:31, hétfő

	2012-09-30. 18:38 Miért omlottak össze az európai hatalmak birodalmai az elmúlt száz évben? Az elmúlt száz esztendő alatt a világ politikai térképe alapvetően megváltozott. A múlt század első évtizedében a Földgolyó felett néhány nagy birodalom uralkodott. Napjainkra legtöbbjük összeomlott és közülük csak három maradt a porondon. Az eltelt száz esztendő legnagyobb nyertese azonban kétségkívül a cionista zsidóság. 1912 körül még a Brit Birodalom volt a Föld első számú nagyhatalma. Jelentős területeket igazgatott, és komoly gazdasági hatalommal bírt még a 19. század során megtépázott Franciaország, és lélegzetelállító ütemben erősödött Németország, melyről sokan gondolták, hogy rövidesen Nagy Britanniával azonos erejű nagyhatalommá válik. Oroszország is erősnek és félelmetesnek tűnt akkoriban és kevesen feltételezték, hogy néhány éven belül részeire bomlik, majd egy agresszív eszme jegyében ismét egyesül és soha nem látott erőre tesz szert. Kína akkoriban teljes belső anarchiába zuhant, Japán viszont hihetetlen elszántsággal nagyhatalmi szerepre pályázott. Századunk első évtizedében kevesen kételkedtek az Amerikai Egyesült Államok ragyogó jövőjében, és általános volt a vélemény, hogy az USA előbb-utóbb megjelenik Európában és a világ más tájain. A Török Birodalom létéért azonban már senki egy lyukas garast nem adott volna, de nem lehetett világosan látni, mire lesznek képesek az immár fél évezrede elnyomás alatt élő arab népek, amennyiben felszabadulnak az oszmán-török iga alól. Az iszlám vallás újjászületésére 1912 körül senki sem gondolt. Jelen volt még akkoriban a porondon a néhány gyarmattal is rendelkező Belgium és Hollandia, azonban egyikük sem lehetett a világpolitikát alapvetően meghatározó erő. Olaszország is éppen ebben az időszakban kezdett hozzá a gyarmatosításhoz, de kevesen hitték, hogy a valaha is az igazán erős nagyhatalmak sorába lép. Az Osztrák-Magyar Monarchia a belső nemzetiségi ellentétek tüzében látszott felőrlődni. A múlt század második évtizedének elején aligha gondolt volna arra bárki is, hogy száz év leforgása alatt az európai nagy- és középhatalmak mindegyike összeomlik, gyarmataikat elveszítik, és egy nagyobb impérium keretei közé tagolódva próbálják fenntartani hajdani befolyásuk legalább egy részét. Kiváltképpen a legyőzhetetlennek hitt szuperhatalom, a Brit Birodalom szétbomlása látszott hihetetlennek a múlt század elején. 1912 körül senki még csak elképzelni sem tudta volna azt sem, hogy a száz év elteltével az egykori gyarmatokból érkező bevándorlók tömegei árasztják el Európát, amelyre majd a végzetes demográfiai katasztrófa árnyéka vetül. Nem várt fejleménynek minősíthetjük még ,,felvilágosult" és a vallástól fokozatosan eltávolodó ükapáink szemével nézve az iszlám reneszánszát, valamint az idegen befolyás alá került és belső káoszba zuhanó Kína feltámadását a 20. század utolsó két és a 21. század első évtizedében. Oroszország a forradalmak, a polgárháború és a bolsevista rémuralom pusztításai ellenére végül is talpon maradt, és napjainkban hozzávetőleg akkora befolyással rendelkezik, mint a múlt század elején. (Az atombombájának és a kőolajának köszönhetően még talán nagyobbal is, habár területileg a mai Oroszország kisebb a századelő cári Oroszországánál.) Az Osztrák-Magyar Monarchia, mint az várható volt, végleg szétesett. Japán gazdasági szempontból az élre tört ugyan, de a világháborúban elszenvedett vereség nyomán a nagyratörő ábrándok szertefoszlottak. Két rettenetes világháború kellett viszont ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni Németország nagyhatalommá válását. Az Egyesül Államok felemelkedése ugyan nem tekinthető váratlan fejleménynek, azonban arra azért 1912 körül kevesen számítottak, hogy az USA idővel olyan hihetetlen gazdasági-politikai-katonai hatalomra tesz szert, amellyel egyetlen más állam sem lesz képes felvenni a versenyt. A Török Birodalom összeomlására számítani lehetett, miként arra is, hogy a függetlenségre vágyó arab népeket a nagyhatalmak fogják leigázni. Nem sorolom viszont a ,,meglepetések" közé a zsidóság hihetetlen gyorsaságú felemelkedését, melynek végeredménye a cionista vezetésű Amerikai-Európai Birodalom létrehozása lett. A múlt század elejének és első évtizedeinek ,,gaz antiszemitái" ugyanis megjósolták, hogy a zsidóság - a gazdasági és kulturális életben megszerzett befolyásának folyományaképpen - idővel a politikai hatalmat is megkaparintja majd a nyugati civilizáció népei fölött. A jelentősebb államok vezetői közül Adolf Hitler értette meg a legvilágosabban, hogy amennyiben a zsidóság kezébe kerül az uralom Európa államaiban, akkor mind Németország, mind pedig Nagy-Britannia vagy éppen Franciaország legjobb esetben is középhatalommá süllyed. A brit és a francia vezetők nem értették meg, milyen veszélyek fenyegetik birodalmaikat a zsidóság további erősödése esetén, de az is lehetséges, hogy németgyűlöletük homályosította el a tisztánlátásukat. Zoom Ha végigtekintjük az elmúlt száz esztendő fentebbiekben vázolt világpolitikai fejleményeit, akkor egy mellbevágó megállapítást kell tennünk: az összes európai birodalom szétesett és elvesztette nagyhatalmi szerepét. Ezzel szemben viszont az 1912 körül is számba jöhető, Európán kívül fekvő nagy- és középhatalmak mindegyike talpon maradt, sőt legtöbbjük - szörnyű katasztrófákat követően - újra feltámadt (mint pl. Oroszország, Kína, Törökország), sőt új szereplők is megjelentek a színen, de természetesen azok is mind a vén kontinens határain kívül: az iszlám, India, Perzsia és Brazília. Az Egyesült Államok pedig - habár a cionista zsidóság irányítása alá került - az egyedüli szuperhatalommá vált, amely egyre inkább egységesnek tekinthető globális államot alkot a végzetesen elgyengülő Európával. Az európai birodalmak hanyatlásának és szétesésének folyamata egyébként már a 19. században megkezdődött, amikor is a legelsőként gyarmatosító két hatalom - Portugália és Spanyolország - elveszítette amerikai gyarmatait. (A spanyolok kezéből 1898-ban az USA-val vívott háború következtében kicsúszott a Fülöp-szigetek is.) A 20. században pedig összeomlott a többi európai nagyhatalom is - köztük a legyőzhetetlennek tűnő Brit Birodalom. De vajon mi lehetett az oka az vén kontinensen létrejött nagyhatalmak, valamint a nagyhatalmi szerepre pályázó országok elgyengülésének? Az első és talán legfontosabb ok a szóban forgó államok egymás elleni háborúiban keresendő, melyeknek következtében - győztesek és vesztesek is - olyan súlyos vérveszteségeket szenvedtek el, hogy nem voltak képesek megtartani korábbi gyarmataikat és befolyásukat a világban. A második ok az, hogy a kor ,,uralkodó eszméi" - a liberalizmus és a demokrácia - nem kedveztek a hagyományos értelembe vett gyarmatbirodalmak fennmaradásának. Mondhatnám úgy is, az európai nagyhatalmak vezető rétegei döbbenetes rövidlátással tették magukévá a demokratikus ideológiát, amely viszont aláásta birodalmaik alapjait. (Adolf Hitler ismét csak bölcsebbnek bizonyult ,,kollégáinál", ugyanis pontosan megértette, hogy demokratikus módon nem lehetséges birodalmat építeni, de fenntartani sem. Igaz, a cionistákkal szövetkező amerikaiak megtalálták a módját, miként lehet a demokráciára hivatkozva impériumot létrehozni. Persze az USA kétségbeejtően képmutató, ugyanis a demokráciát csak szavakban magasztalja, valójában már felszámolta, pontosan a birodalmának a megszilárdítása és kiterjesztése érdekében.) A harmadik oka pedig az európai nagyhatalmak gyors ütemű hanyatlásának az, hogy Amerikának és az Amerikában is jelentős befolyásra szert tett cionista zsidóságnak nem állt érdekében sem a brit, sem a francia birodalom fennmaradása sem (a német birodalomról nem is beszélve), hiszen ők maguk akarták uralni az egész kontinenst. A történelem során a rómaiak, a hunok, a németek, a franciák és a Habsburgok is számtalan kísérletet tettek a kontinens egyesítésére, azonban mindegyikük kudarcot vallott. (A britek a ,,fényes elszigeteltség" stratégiájának szellemében mindig csak arra vigyáztak, hogy ne legyen olyan hatalom, amely egyesíti Európát, mert akkor egy velük közel azonos erejű rivális birodalom tűnt volna fel a színen. A britek végzetes elerőtlenedését mi sem bizonyítja jobban, hogy mostanában már csak ímmel-ámmal berzenkednek az egyesített Európa ellen, de valójában már nem harcolnak ellene. A ,,fényes elszigeteltség" immár történelem.) A zsidóság a 20. század végén azonban megvalósította az egyesített Európát, amelynek létrejöttére kevesen számítottak száz évvel ezelőtt. Igaz, ez az új államalakulat még így, egyesítve sem képes megállni a saját lábán, bár az is lehetséges, hogy a cionisták szándékosan kapcsolták össze elsősorban katonai téren Amerikával (NATO), de egyre jelentősebb a gazdasági, kulturális és politikai ,,transzatlanti" kötelékek szerepe. A cionista oligarchia ugyanis nyilvánvalóan hatékonyabban tudja uralni az egységesülő birodalmat, ahol nem kell az európai ,,öntudattal" és ,,hagyományokkal" bajlódni. (Az egyes nemzetek hagyományaival pedig végképp nem kívánnak bajlódni.) Elképzelhető természetesen, hogy az Amerikát és Európát egységbe foglaló cionista ,,prodzsekt" végül kudarcot vall, mivel az Európai Unió elsősorban a pénzügyi és gazdasági nehézségek következtében részben vagy egészében szétesik. Azonban még ha az EU esetleg össze is omlana - amire azért nem vennék mérget (habár a legkevésbé sem bánnám,ha megtörténne) -, a hagyományos európai birodalmak újjáéledésére immár nincsen semmi esély. A bevándorlás, valamint a születések számának hihetetlen mértékű visszaesése következében az egykori európai birodalmakat létrehozó nagy nemzetek nem képesek soha többé talpra állni már. Hogy sajnálkozni kell-e egyáltalán a sorsukon, az egy másik kérdés. Perge Ottó - Kuruc.info További részletek: http://kuruc.info/r/7/101997/#ixzz281OpenVz

0 komment , kategória: Általános

Címkék: gyarmatosításhoz, szertefoszlottak, tisztánlátásukat, folyományaképpen, lélegzetelállító, vérveszteségeket, németgyűlöletük, szuperhatalommá, elerőtlenedését, oroszországánál, megszilárdítása, legvilágosabban, újjászületésére, fennmaradásának, elgyengülésének, megvalósította, katasztrófákat, elszigeteltség, világpolitikát, világháborúban, atombombájának, világpolitikai, középhatalommá, kétségbeejtően, felemelkedését, függetlenségre, felszabadulnak, végigtekintjük, homályosította, hagyományokkal, hagyományaival, stratégiájának, felvilágosult, hanyatlásának, rövidlátással, kiterjesztése, európai hatalmak, elmúlt száz, világ politikai, múlt század, eltelt száz, cionista zsidóság, agresszív eszme, lyukas garast, iszlám vallás, néhány gyarmattal, világpolitikát alapvetően, időszakban kezdett, igazán erős, belső nemzetiségi, európai nagy-, nagyobb impérium, Brit Birodalom, Nagy Britanniával, Amerikai Egyesült Államok, Török Birodalom, Osztrák-Magyar Monarchia, Egyesül Államok, Amerikai-Európai Birodalom, Adolf Hitler, Egyesült Államok, Európai Unió, Perge Ottó,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]